Halihóó így utoljára..!
Elérkezett hát az utolsó napunk itt Grazban. Szokásos közös reggelivel indul a nap mint mindig. A tegnap esti buli után egy kicsit fáradtan érkeztünk az ebédlőbe..a fejekről nem beszélnék,mert elég jól sikerült a búcsú partink :D szerintem sokan tudnának mesélni,na de inkább ebbe ne menjünk még jobban bele :D
Reggeli után még próbáltunk kicsikét éledezni,pihengetni,pakolászni. Amikor azzal kellett szembesülnünk,hogy alig férünk el a bőröndünkben az érzés: FELBECSÜLHETETLEN :D Bele sem merek gondolni,hogy holnap mennyit kell majd cipekedni :D Grétus is majdnem kétségbeesett,hogy nem fog elférni,de közös erővel sikerült megoldanunk a problémát :D
A nagy problémáink után megéheztünk és úgy gondoltunk,hogy elmegyünk ebédelni és megnézzük a Weichnahtsmark-ot,amit már annyira vártunk.
A jól ismert Döneresre esett a választásunk és oda ültünk be ebédelni :) Hát igen...nem is mi lettünk volna,ha nem történik semmi velünk...:D Egész nap szakadt az eső és ennek következtében,bent a Döneresben a padló nagyon csúszott,ami NAGYON VESZÉLYES VOLT :D Persze,hogy tapasztalatból írom,mert ki más lehetett volna mint én,hogy úgy megcsúsztam,hogy élmény volt nézni :D Még szerencse,hogy nem estem el,mert az lett volna még dúrva :D De a helyzet akkor is nagyon vicces volt és természetesen szakadtunk a csajokkal,hogy hogy lehet valaki ennyire béna :D
Jó kis ebéd után és nagy késéssel (ahol Dodó már rég várt ránk itt azért szeretnék még egyszer bocsanatot kérni tőled :) ) megérkeztünk a főtérre,ahol a karácsonyi vásár volt. Mondanom se kell,hogy minden csodálatosan fel volt díszítve,mindenhol bódék,csetreszesek
voltak. Elég hideg volt,mert folyamatosan szakadt az eső sajnos,hiába kértük,hogy a hó essen..senki nem hallgatott meg minket :D Gondoltuk,veszünk egy jó forró forralt bort,már csak a bögre miatt is :D 
Megláttuk a Dottó vonatot és mint a kisgyerekek,nekünk azt ki kellett próbálni :D nagyon élveztük az utat,nevetgéltünk,integettünk, és a hangulat mondanom se kell,hogy hihhetetlen volt,ahogy ránk is vall :D Találtunk egy filmbe illő óriáskereket is,ami annyira szép volt,szívesen felültem volna rá,de sajnos ilyen rossz időben nem lett volna jó ötlet,így csak lentről csodáltuk.
Van a főúton egy híd,ahol lakatok lógnak,szerelmesek,barátok rakják ki. Természetesen nekünk is be kellett szereznünk egy lakatot,hogy mi is kirakjuk. :) Naná,hogy az a csodálatos momentum,se ment zökkenőmentesen,sikeresen leejtettük Viki fényképezőgépét,ami még jó hogy nem esett a Murába...utána már kérdezhettük volna:AKKOR MOST ELÚSZOTT?? :D
Már kicsit megfagyva úgy gondoltuk,hogy elindulunk haza felé..még kicsit pakolásznunk kéne,pihenni,mert holnap egy jó kis hosszú utazás vár ránk. :) Így utoljára még egy közös vacsi,közös filmezés a mi Boginkkal,akivel nagyon jó kapcsolatra tettünk szert :)
Meg kell,hogy mondjam csodás egy hónapot tudhatunk magunkénak. Rengetek sok élménnyel lettünk gazdagabbak és sok új szakmai dolgokat tanulhattunk. Szeretném megköszönni a tanárnőéknek ,ezt az óriási lehetőséget,amit kaptam,azzal,hogy itt lehetettem. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam,mert lehetőséget kaptam,hogy amikor majd levizsgázok,már Júliusban visszajöhetek ide :) Örülök,hogy új barátokra tehetettem szert,azzal,hogy megismerhettelek titeket!! Nagyon megszerettem mindenkit és iszonyatosan fog mindenki hiányozni. AKKOR MOST SZERETNÉK ELBÚCSÚZNI,mindenkinek kívánok minden jót és aki most vizsgázik legyen nagyon sikeres :)
Egy fejezet ismét lezárult az életünkben,de ez nem azt jelenti,hogy nem fogjuk mi folytatni,azt amit itt elkezdtünk :D Lehet ezt most lezárult,de most új dolgok fognak KEZDŐDNI!
Csók Puszi
Diácska
