Az utolsó előtti munkahét is eltelt.Ezzel a pénteki nappal elkezdődött a visszaszámlálás.Minden nap tartogatott meglepetéseket, új kihívásokat, de jobban belegondolva megérte a korán kelés és a fülem hegyezése a dialektusra.
A leltározás még egy külön történet.Itt adnak a kórház emblémájával ellátott zacskót a beteg ruháihoz és logikusan felsorolt lehetőségek közül választhatjuk ki milyen értékeket hoztak magukkal a kórházba.
Ha két szóval kellene jellemeznem a munkájukat az itt dolgozóknak, a következők lennének:precíz , fegyelmezett.
Az ápolósegítők mindig alaposan lefertőtlenítik a vizitkocsikat és a takarítós vagonokat egyaránt.
Minden kis apró munkának megvan a saját dinamikája.
Továbbá nincs eldobált szemét, sem falra légtelenített infúziós folyadék, véres vattabucik az ágyak alatt.
Vigyáznak a felszerelésre, folyamatos karbantartással és szakszerű használattal.
Ami a legfontosabb , hogy valóban a betegért élnek.A páciensek többségének olyan érzése van, mintha egy hotelben lenne.A panorámás betegszobák, a kiszolgálás, az emberi bánásmód és persze a frissen elkészített kávé gondoskodik erről.
A grazi kórház igazán szívén viseli dolgozói egészségi állapotot, így óvja és segíti megőrzését(kézfertőtlenítő bőségesen van az osztályokon, latexmentes gumikesztyű, akadálymentesített folyosók, tűvédős injekciók ill. vérveteli tű, egészséges ebéd minőségi alapanyagokból)
Ha valaki a dolgozók közül kivesz szünetet enni,cigizni akkor azt az embert nem zavarja senki.A napi fél órás szünet jár mindenkinek!
Még 4 napig élvezhetjük a kórház nyújtotta lehetőségeket.
Der Krieger/Barney
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.